Ukrajna – visszatér az elnöki teljhatalom

Október 1-jén Ukrajna Alkotmánybírósága kihirdette döntését az alaptörvény 2004-ben végrehajtott módosításának alkotmányosságát illetően. Végeredményben a taláros testület eltörölte az úgynevezett politreformot, melynek értelmében az ország 2006-tól az elnöki-parlamenti irányításról a parlamenti-elnöki rendszerre tért át. Figyelemre méltó, hogy a döntést egyhangúlag fogadta el a 18 fős bírói testület – olvashatjuk a Kárpátalja hetilapban közölt terjedelmes írásban.

Döntött az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság döntésében mindenekelőtt alkotmányellenesnek mondta ki az Alkotmányt módosító törvényt a Legfelsőbb Tanács általi tárgyalására és elfogadására vonatkozó procedurális követelmények megsértése miatt. Ezen túl a testület leszögezte, hogy a szóban forgó törvény jelen döntésük kihirdetésének pillanatától érvényét veszti, s kötelezte az államhatalmi szerveket, hogy hozzák összhangba a hatályos normatív-jogi dokumentumokat az 1996-os szövegezésű Alkotmánnyal.

A 2004 decemberében elfogadott alkotmánymódosítás eltörlése azt jelenti, hogy az elnök visszakapja mindazokat a meghatalmazásait, amelyekkel Leonyid Kucsma rendelkezett elnökként 1996 és 2004 között. Így például ismét az államfő lett a végrehajtó hatalom feje, amennyiben ő jelöli a miniszterelnököt, akinek személyét ezután a parlament hagyja jóvá, és jogot kapott az elnök a kormányfő leváltására is. Ugyancsak jogában lesz az államelnöknek közvetlenül kinevezni a minisztereket a kormányfő javaslata alapján, s bármikor menesztheti is őket. Rendeleteivel, illetve a neki nem tetsző kormányrendeletek eltörlésével közvetlenül is befolyásolhatja a miniszteri kabinet munkáját. Jogában áll továbbá létrehozni, megszüntetni, illetve átalakítani a központi végrehajtó hatalom intézményeit, ugyanakkor jelentős mértékben csökkentek jogosítványai a parlament feloszlatását illetően. Mostantól csak abban az esetben oszlathatja fel a törvényhozást az államfő, ha az a megválasztását követő 30 napon belül nem tudja megkezdeni az ülésezést. Ugyancsak a parlamentet érintő változások, hogy az 1996-os Alkotmány nem ismeri a parlamenti koalíció fogalmát, továbbá nyitva hagyja a kérdést, hogy vajon öt, avagy csupán négy évre szól-e a törvényhozás jogosítványa.

Még aznap este elmondott televíziós beszédében Viktor Janukovics államfő bejelentette, hogy az Alkotmánybíróság valamennyi döntését, többek között a 2004-es politreform eltörlésére vonatkozókat is, következetesen végre fogják hajtani. Ezután - s azóta több fórumon is - kifejtette véleményét, miszerint az 1996-os alkotmány sokkal pontosabban rögzíti valamennyi hatalmi ág jogosítványait és kötelességeit, és a legtökéletesebbek egyikeként tartják számon a világban.

Janukovics önkényuralma vár Ukrajnára?

Volodimir Litvin, a parlament elnöke bejelentette, hogy az alkotmánybírósági döntés miatt felmerülő problémás kérdések megkövetelik egy alkotmányügyi bizottság létrehozását. Mint jelezte, az előzetes becslések szerint a 2006-ban életbe lépett új Alkotmányra alapozva mintegy 700 törvény született. Ezekből mintegy 40-et most halaszthatatlanul módosítani kellene.

Nem tudni, az elnök és környezete miből következtet az 1996-os Alkotmány nemzetközi elismertségére, annyi azonban bizonyos, hogy bár újbóli bevezetése szinte megjósolható volt az Alkotmánybíróság összetételének közelmúltbeli megváltoztatása után, mégis országszerte komoly nyugtalanságot, az ellenzék részéről pedig heves tiltakozást váltott ki. Jelena Lukas, az államfői adminisztráció elnökének helyettese az Alkotmánybíróság döntését kommentálva arról biztosított, hogy bár az ország visszatért a korábbi Alkotmányhoz, valamennyi államhatalmi szerv legitim maradt, s fennakadás nélkül működik. Az ellenzék részéről ugyanakkor bejelentették, hogy valamennyi hatalmi szerv elvesztette legitimitását, s azokat mielőbb újra kell választani és alakítani, beleértve az államfő személyét és a parlamentet is. Julija Timosenko exkormányfő, az ellenzéki Batykivscsina vezére az 1996-os Alkotmányhoz való visszatérést a Szovjetunióban 1991-ben államcsínnyel próbálkozó GKCSP ténykedéséhez hasonlította. Számos politológus a jogi cinizmus diadalaként emlegeti az Alkotmánybíróság döntését, mert az szerintük a központosított hatalmi vertikum létrehozására irányuló törekvések megkoronázását jelenti. Többen egyenesen puccsot emlegetnek, s a Kucsma elnök és az egyesült szociáldemokraták fémjelezte rosszemlékű korszak visszatérését jósolják.

Óvatosan fogadták az ukrajnai események hírét Európában is. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) monitoring bizottsága felkérte az alkotmányozási kérdésekben illetékes testületét, a Velencei Bizottságot, hogy értékelje az Ukrajnában kialakult alkotmányos helyzetet, közölte Mailis Reps, a PACE ukrajnai társjelentője.