Kárpátalján figyelmeztetés nélkül szüneteltetik az áramszolgáltatást!

A kép illusztráció

A minap otthon. Mezőkaszonyban, egy kényelmes fotelben ülve böngésztem az interneten, amikor egyszer csak megszűnt az áramszolgáltatás. Az gyakran előfordul, hogy kimegy egy transzformátor, leszakad egy vezeték vagy összeér két villanyvezeték, s a javítás idejére szüneteltetik a szolgáltatást. De az példa nélküli, ami az utóbbi két-három hétben kétszer is megismétlődött: mindkét alkalommal közel hat óra hosszat szünetelt a szolgáltatás, mert a villamos hálózat szakemberei lombtalanítást végeztek, mert az út menti fák ágai elérték a villanyvezetéket. Az ember megérti, hogy szükség van a lombtalanításra, viszont a módszer, amelyet alkalmaztak, az már felháborító: sem kosaras emelőautó, sem láncfűrész nem állt a munkát végzők rendelkezésére, létrán másztak fel a fákra, és kézi fűrészekkel vágták le a lombokat. Ennek következtében jelentősen elhúzódott a munkavégzés, ami jogos felháborodást keltett a lakosságban.

A szolgálat munkatársai előzetes figyelmeztetés nélkül szüneteltetik az áram-ellátást, még a polgármestert sem értesítették, holott kötelességük lenne a lakosságnak is tudtára adni, mire készüljön. Az áramszünetek hatalmas károkat okoznak, hiszen sokan ilyenkor, karácsony előtt vágják le a disznót, és készítik el a finom disznóságokat, melyek egy részét a hűtőben tárolják. Az áramszünet következtében megromlott húsért viszont senki nem fizet kárpótlást.Újságíróként a járási villamos hálózat vezetőihez fordultam azzal a kérdéssel, hogy miért kapcsolják le a villamos áramot figyelmeztetés nélkül, de próbálkozásom nem járt sikerrel. Ebben a hivatalban már szóba sem állnak az újságírókkal, legalábbis a vezetők, ami egyébként már több éves tendencia.

A vonatjárat visszaállítását szorgalmazzák a képviselők

A Beregszászi Járási Tanács megtartotta soros ülését, melyet, csakúgy, mint az összes többit az utóbbi években, gyorsan lezavart a házelnök úr.

A képviselők pénzek tili-tolizásával foglalkoztak: módosították az idei évre szóló járási költségvetést, és a központi, valamint a megyei büdzséből érkező dotációt a községi tanácsok megsegítésére fordítják, amelyeknek a háromnegyede pénzügyi gondokkal küzd és nem tudja időben folyósítani a béreket, illetve elszámolni a szolgáltatóval az energiahordozókért. A zápszonyi művelődési ház tatarozására 300 ezer hrivnyát utaltak ki a központi költségvetés által biztosított forrásokból.

A képviselőtestület elfogadott egy beadványt az ukrán kormány felé, melyben kéri, hogy a Beregszászi járásban ne szüntessék meg a Járási Köztisztasági és Járványügyi Állomást (KÖJÁL), melyet a tervek szerint összevonnának a Nagyszőlősi járásival, és az összevont járásközi KÖJÁL központja Nagyszőlősön lenne. Mivel megszűnt egy nagyon fontos vasúti járat, mely közvetlen összeköttetést biztosított Aknaszlatina és Ungvár között, a képviselők döntöttek, hogy szintén beadvánnyal fordulnak a Lembergi vasút ungvári vonalfőnökségéhez, melyben kérik, hogy állítsák vissza az adott járatot, mivel arra nagy szüksége van az utazóknak.

A megszüntetett Edelvejsz-járat

Jó lenne hinni abban, hogy ezek a beadványok eljutnak az illetékesekhez és megmaradna a járási KÖJÁL, valamint a vasúti járatot is visszaállítanák, amit egyébként a Nagyszőlősi Járási Tanács képviselői is szorgalmaznak, azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy ezek a beadványok csak ritka esetben vezetnek sajnos eredményhez, lásd például a beregszászi és a munkácsi járási postahivatalok, vagy a beregszászi és a nagyszőlősi vámhivatalok egybeolvasztását.

Kakasfőző fesztivál Mezőkaszonyban

Mezőkaszonyban vasárnap rendezték meg az I. Kakasfőző és hagyományőrző fesztivált. A helyi futballpályára kilátogatók megkóstolhatták a finom kakasleveseket, kakaspörkölteket, lekváros palacsintákat, továbbá kulturális műsort és egyéb látványosságokat tekinthettek meg, a gyerekek pedig önfeledten ugrálhattak a légvárban és lecsúszhattak a gumicsúszdán.

A Tökös ötös

A kakasfőző-versenyre hét csapat nevezett be, akik két-két kakasból készíthették el tájjellegű ételeiket. Simon Béla, a Tökös ötös mezőkaszonyi csapat szakácsa elmondta, hogy régi, jól bevált saját receptje alapján készítette el a kakaspörköltet: először lecsót sütött a kondérban, majd hozzáadott egy kevés bort, a kettőt összefőzte, és végül hozzáadta a kakashúst. A pörköltet fokhagymával, hagymával, kaporral, bazsalikommal, sóval, borssal és csípős paprikával fűszerezte. Köretként újkrumplit főzött a pörkölthöz.

Vadászok, ha főznek

Péter István, a mezőkaszonyi vadászok csapatának szakácsa vadászhoz illően vadas módon főzött társaival együtt kakaslevest és kakaspörköltet. Az utóbbi különleges recept alapján készült, melynek titkából csak annyit árult el, hogy tejfeles pörköltet készített, melyhez köretként olajban pirított zsemlegombócot és a nokedli-tésztát tálalt. A Mester András polgármester által vezetett Mezőgecsei Hagyományőrző Egyesület szakácsa, Horváth Attila zöldpaprikával, paradicsommal és köménnyel „dobta fel” mezőgecsei módra a kakaspörköltet. Papp Zoltán, a barabási csapat szakácsa barabási módon vörösboros kakaspörköltet főzött, melyhez kaporral fűszerezett tejfeles-túrós nokedlit tálalt köretként. Hiába Okszána, a Sárosoroszi Búbos Kemence csapatának szakácsnője elmondta, hogy a kakaspörköltet fokhagymával és bazsalikommal fűszerezték, továbbá vajban sült gombás kakasmellel, valamint tárcsán sült újkrumplival és cukkini-tökkel kínálták a vendégsereget. A csapatok a finom étkek mellett házi pálinkával és borral kínálták a vendégeket.

A boldog győztesek

A legvidámabb csapat

A verseny résztvevőinek főztjét háromtagú zsűri bírálta el, melynek elnöke Bártfai Endre, a Budapesti Gazdasági Főiskola kereskedelmi, vendéglátóipari és idegenforgalmi karának Pro Turismo díjas főiskolai adjunktusa volt. Az érdeklődéssel várt eredményhirdetésre a koraesti órákban sor került. Bártfai Endre értékelésében elmondta, hogy a résztvevő csapatok kitettek magukért, ízletes finomságokat főztek és sütöttek. Az első helyet a Kaszony & Bereg baráti társaság szerezte meg ízletes főztjével, akik stílszerűen egy vándordíjat is kapnak – egy kerámia-kakast, amelyet egy évig birtokolhatnak. Második helyen végzett a Mezőkaszonyi Falusi Vendéglátók csapata, a határ túloldalán található Barabás a harmadik helyért járó díjat vehette át. A zsűri több különdíjat is kiosztott: a leggyorsabban elkészített ételért a Mezőgecsei Hagyományőrző Egyesületet jutalmaztákt, a legérdekesebb kialakítású sátorért a mezőkaszonyi vadászok csapatát, a legvidámabb és a legjobb nevű csapatként a Tökös ötös csapatot, a legtöbb hagyományt bemutató csapatként a Búbos kemencét Sárosorosziból. A Mezőkaszonyi Falusi Vendéglátók, illetve a Búbos kemence csapatai a legtöbb kóstolójegyet értékesítő, illetve a legfinomabb palacsintát sütő csapatoknak járó különdíjak nyerteseiként egy-egy kört tehettek a futballpályán a lovas fogattal, amelyre egyébként a nap során bárki felszállhatott és végigkocsikázhatott a pályán. valamint a falu utcáin.

A fesztivál kulturális programja keretében felléptek a helyi óvodások, az „Életet az éveknek” Nyugdíjasklub, a művészeti iskola tanárai és növendékei, a barabási énekkar, a mezőkaszonyi és a zápszonyi művelődési házak tánckarai.

A rendezvény számos egyéb versenyben és látványosságokban bővelkedett: a bátor fiatalok részt vehettek a kakasfogó- és a kakaskukorékolást utánzó versenyben, a mezőkaszonyi határőrök kutyás bemutatót tartották, a gyerekek előszeretettel kocsikázhattak a Derceni Önkéntes Tűzoltók tűzoltóautóján, az érdeklődők Kész Barnabástól, a salánki hagyományőrzők vezetőjétől gyakorolhatták az íjászatot, továbbá különböző kézműves sátrak is várták a vendégeket. Motoros-találkozó is volt aznap. A járás településeiről érkező 16 motoros mögé egymás után ültek fel a lányok és a fiúk, hogy élvezzék a motorozás által nyújtott szabadság élményét. Koraeste táncházra került sor, majd eljött az ideje a mindenki által várt tűzijátéknak. A fesztivál hajnalig tartó utcabállal ért véget, amelyen a Szatmári trió, Kovács Alexandra, illetve Dj Szasy és DJ Bodnár gondoskodtak a jó hangulatról.

Ukrán földpiac – minden változatlan marad?

Volodimir Zsmudszkij, a Razumkov Központ agrár- és földkérdésekben illetékes szakértőjének véleménye szerint Ukrajnában a mezőgazdasági rendeltetésű föld adásvételére vonatkozó moratórium 2012. január 1-jén várható eltörlését követő három éven belül – közölte a Szabadság rádió ukrán kiadása.

Szavai szerint az agrárágazat képviselőinek nincs se pénzük, se szándékuk megvásárolni az általuk művelt földet, annál is inkább, hogy az agrárpolitikai minisztérium hagyományosan „kézi” irányítással vezérli az ágazatot.

Zsmudszkij azt prognosztizálja, hogy az utóbbi években stabilizálódott a földhasználat rendszere, és az adásvételi tilalom eltörlését követően sem fog változni, függetlenül attól, a földpiacról szóló törvény melyik változatát fogadja el a parlament.